VESZPRÉM MEGYEI ÉLETRAJZI LEXIKON
Keresés \| Betűrendes mutató \| Rövidítésjegyzék	Lexikonok kezdőoldala

KOSÁRY Domokos

( Selmecbánya, [Szlovákia], 1913. július 31. - Budapest, 2007. november 15. )

történész, tanár

Szülei: Kosáry János tanár, zeneművész, Réz Lola írónő.. A történettudomány kandidátusa (1955), doktora (1977). 1982-től az MTA levelező-, 1985-től rendes tagja. 1931-ben a Budapesti Trefort utcai Gimnáziumban érettségizett. 1936-ban a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett egyetemei oklevelet és doktori címet. Tanulmányúton Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban járt. 1946-ban egyetemi magántanár. 1937-től 1949-ig az Eötvös Kollégiumban tanár, ezzel párhuzamosan 1941–1945-ben Teleki Pál Történettudományi Intézetben osztályigazgató, 1945 és 1949 között igazgató. 1946–1949-ben a Budapesti Tudományegyetem újkori magyar történelem tanszékvezető tanára. 1949-ben állásától megfosztották. 1952–1954-ben az Agrártudományi Egyetemen könyvtáros, 1954–1957-es években igazgató. 1956-ban a Magyar Történészek Forradalmi Bizottságának elnöke. 1957-ben letartóztatták, 1960-ban szabadult. 1960-tól 1968-ig a Pest Megyei Levéltárban levéltáros. 1968 és 1989 között az MTA Történettudományi Intézetében főmunkatárs, tudományos tanácsadó. 1989-től nyugdíjas. 1985 és 1990 között az MTA Történettudományi Bizottsága, 1990-től az Európa Mozgalom Magyar Tanácsa, 1990-től a Magyar Külügyi Társaság, a rendszerváltás után 1990-től 1996-ig az MTA, 1992-től a Teleki László Alapítvány Kuratóriuma, 1996 és 1998 között az Európai Akadémiák Szövetsége, 1999-től a Magyar Történelmi Társulat elnöke. 1992-től a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia örökös védnöke. Tagja 1985-től Tudományos és Művészeti Akadémia (Zágráb), 1990-től Academia Europaea (London), 1991-től Académie Européenne (Párizs), British Academy (London), Academia Scientiarum et Artium Europaea (Salzburg), 1996-tól Tudományos Akadémia (Bukarest). Az ELTE címzetes egyetemi tanára. 1941-ben kidolgozta a Teleki Intézet által létrehozott Történettudományi Intézet szervezeti felépítését és programját. A Balaton-felvidéken, Dörgicsén volt nyaralója. Kutatásainak területe: újabb kori magyar és európai történelem. Díjai: 1988 Állami Díj. 1993 Magyar Köztársaság Nagykeresztje. 1995 Széchenyi Nagydíj. 1996 Francia Becsületrend Tiszti Keresztje. 1996 Osztrák Tudományos és Művészeti Érdemkereszt I. fokozat. 1997 Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány Fődíja. 1997 Akadémiai Aranyérem. Budapest, Pest megye és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Díszpolgára. Számtalan cikke jelent meg különböző kiadványokban.
M.: A Görgey-kérdés és története. Bp., 1936. – A History of Hungary. Cleveland, 1941. – Ungers historia. Stokholm, 1944. – Kossuth és a Védegylet. Bp., 1942. – Kossuth Lajos a reformkorban. Bp., 1946. – Bevezetés a magyar történelem forrásaiba és irodalmába. I-III. köt. Bp., 1951., 1954., 1958. (2. kiad. I. köt. 1970. – 3. kiad. I. köt. 2000.) – History of the Hungarian Nation. 1969. – Napóleon és Magyarország. Bp., 1977. – Magyar külpolitika Mohács előtt. Bp., 1978. – Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. Bp., 1980., 1983., 1996. – Széchenyi Döblingben. Bp., 1981., 1991. – Magyarország Európa újabb-kori nemzetközi rendszerében. Bp., 1985. – The Press during the Hungarian Revolution of 1848–1848. New York, 1986. – A felvilágosodás Európában és Magyarországon. Bp., 1987. – A történelem veszedelmei. Bp., 1987. – Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika. Bp., 1989. – Magyarok Európában III. Újjáépítés és polgárosodás 1711–1867. Bp., 1990. – Az európai kis államok fejlődési típusai. Bp., 1990. – A Görgey–kérdés története. I-II. Bp., 1994. – Hat év a tudománypolitika szolgálatában. Bp., 1996. – A chilloni fogoly. Olvasónapló 1958. Bp., 1997. – Magyarország és a nemzetközi politika 1848–1849-ben. Bp., 1999.
I.: Európa vonzásában. Emlékkönyv ~ 80. születésnapjára. Bp., 1993. – RÚL XII. köt. – ÚMIL 2. köt. – VpMKÉL.